Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő okt. 30-án írásban beadott kérdésére, hogy miért nem engedélyezi az Országos Audiovizuális Tanács /OAT/ egyes erdélyi városokban /Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár/ a Duna Televízió kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését, Titus Raveica, az OAT elnöke nov. 6-án írásban válaszolt: számtalan bejelentést kaptak, hogy "a Duna TV nem kevés műsora olyan hangsúlyokat tartalmaz, amelyek az etnikumközi gyanakvás tényezőit táplálják, megkönnyítik a mesterséges feszültségkeltést, ezért az OAT úgy határozott, hogy bizonyos időre, amíg megfigyelik és elemzik a műsorokat, felfüggeszti a Duna TV adásai közvetítésének engedélyezését egyes kábeltelevíziós társaságoknak." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 657. sz./
1996. január 10.
Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. - Cenzúra az a mód, ahogy a Duna Televízió műsorát nem engedélyezték a kábeltévén, majd az Audiovizuális Tanács elnöke, Titus Raveica elnök kijelentette, nem tiltanak semmit, de az engedélyt mégsem kapták meg a kábeltelevíziós társaságok. Az RMDSZ igazgatási jogosítványokat nem vállalhat el, a művelődési intézménynek esetében a közösségi érdek és értékelés összehangolása párhuzamos intézményrendszer létrehozásával oldható meg, vallja Bodó Barna. A média, a tájékoztatás kérdése is felveti a kisebbségek jogállásának problémáját, csak a kisebbségi autonómia nyújt megoldást. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3., folyt.: jan. 10./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.
